Nyolc perc nem tűnik soknak. Ennyi idő alatt a dolgozó elsétál a raktárhoz, kivárja a sorát, átvesz néhány csiszolókorongot vagy egy új fúrót, majd visszamegy a munkahelyére.
Ha azonban ugyanezt naponta húsz ember csinálja, a néhány perces kiesések összeadódnak. Napi 8 perccel és 20 munkanappal számolva már több mint 53 munkaóra telik el havonta úgy, hogy közben nem történik termelés.
És ez csak az egyik költség, amelyet a hagyományos szerszám- és fogyóanyag-kiadás okozhat.
01A raktári sorban állás valójában termelési idő
A probléma nem az, hogy a dolgozó néhány percig nem áll a gépe mellett. A probléma az, hogy ez az idő rendszeresen, több embernél és sok munkanapon keresztül jelentkezik.
A kiesés egyszerűen kiszámítható: dolgozók száma × napi raktári idő × munkanapok száma / 60. Ha például 20 dolgozó naponta átlagosan 8 percet tölt szerszámfelvétellel: 20 × 8 × 20 / 60 = 53,3 munkaóra havonta.
Ennek tényleges költsége már az adott vállalat teljes munkaerőköltségétől függ. Nemcsak a munkabért érdemes figyelembe venni, hanem azt is, mennyibe kerül a vállalatnak egy termelésben dolgozó munkatárs egy órája. Ráadásul egy gépkezelő kiesése bizonyos esetekben nemcsak nyolc percnyi munkabért jelent: ha közben a gép is áll, az elveszett idő közvetlenül a gyártóberendezés kihasználtságát csökkenti.
02Nem feltétlenül a várakozás a legnagyobb veszteség
A hagyományos szerszámraktár másik problémája, hogy a fogyás és a tényleges felhasználás között gyakran kevés az adat. Ki vitt el csiszolókorongot? Melyik géphez? Melyik műszakban? Mennyi fogyott belőle az elmúlt hónapban? Egy adott dolgozónál miért kétszer akkora a felhasználás, mint ugyanazon a munkaterületen másoknál?
Ha ezekre csak kézi nyilvántartásból lehet válaszolni, a fogyás elemzése nehézkessé válik. Sok helyen ezért csak akkor derül ki a probléma, amikor egy adott termékből feltűnően sokat kell rendelni. Ez különösen a rendszeresen cserélt fogyóanyagoknál jelenthet költséget: csiszolóanyagoknál, fúróknál, maróknál, lapkáknál, hegesztési segédanyagoknál vagy egyéni védőeszközöknél.
A nyomon követhetőség önmagában nem csökkenti a fogyást. Azt viszont láthatóvá teszi, hol érdemes keresni az okát: lehet, hogy nem megfelelő szerszámot használnak, rosszul választották meg a paramétereket, idő előtt cserélik az eszközt, vagy egyszerűen nincs kontroll a kivett mennyiség felett. Adatok nélkül ezek csak feltételezések maradnak.
03Mit változtat ezen egy eszközadagoló automata?
Az eszközadagoló automaták lényege nem maga a szekrény vagy a kiadómechanika, hanem az, hogy a hozzáférés és a felhasználás digitálisan követhetővé válik. A dolgozó azonosítja magát, majd hozzáfér az engedélyezett szerszámokhoz vagy fogyóanyagokhoz, a rendszer pedig rögzítheti, hogy ki, mikor és milyen terméket vett fel. Így nem kell minden egyes kiadásnál raktáros közreműködése.
Ennek különösen többműszakos termelésben van jelentősége. A fogyóeszköz nem csak akkor fogy el, amikor a központi raktár nyitva van. Ha egy lapka, fúró vagy csiszolókorong egy éjszakai műszakban válik használhatatlanná, a pótlás lehetősége közvetlenül befolyásolhatja, hogy tovább tud-e dolgozni a gépkezelő. Az automata ilyenkor decentralizált, kontrollált készletpontként működik a termelés közelében.
04A cél nem a korlátlan hozzáférés
Az automata rendszer egyik fontos előnye éppen az, hogy a hozzáférés szabályozható. Nem feltétlenül kell minden dolgozónak minden termékhez hozzáférnie: a kiadás kialakítható munkakör, terület vagy más belső jogosultsági rendszer alapján, az adott megoldás lehetőségeitől függően.
Ez azért fontos, mert a hagyományos szabadpolcos készleteknél könnyen kialakul a „biztos, ami biztos” gyakorlat: a dolgozó nem egy, hanem több darabot visz magával, mert nem akar később újra visszamenni a raktárhoz. Egy-egy darabnál ennek alig látszik a hatása, több tucat dolgozónál és egész éves felhasználásnál azonban már jelentős készlet kerülhet ki a kontrollált raktári környezetből. Ha a kivét nyomon követhető, sokkal könnyebb elkülöníteni a normál technológiai fogyást a szokatlan felhasználástól.
05A készletgazdálkodás is pontosabbá válhat
A manuális rendszerben gyakori helyzet, hogy a vállalat papíron rendelkezik egy adott fogyóanyaggal, a gyakorlatban viszont már elfogyott vagy máshol van. Ennek következménye lehet sürgős rendelés, nagyobb biztonsági készlet vagy akár termelési fennakadás.
Automatizált kiadásnál a tranzakciók alapján pontosabban követhető a készlet változása. Ha a rendszer készletszinteket és utánpótlási pontokat is kezel, a beszerzés nem akkor szembesül a hiánnyal, amikor az utolsó darabot is kivették. Ez a másik irányban is működik: a tényleges fogyási adatok alapján láthatóvá válhat, mely termékekből tart indokolatlanul nagy készletet a vállalat.
A jó készletgazdálkodás célja ugyanis nem az, hogy mindenből sok legyen, hanem az, hogy a szükséges termék a szükséges helyen rendelkezésre álljon anélkül, hogy feleslegesen állna pénz a polcon.
06Mikor érdemes automatizált kiadásban gondolkodni?
Nem minden üzemnek van szüksége eszközadagoló automatára. Öt dolgozó és néhány ritkán használt fogyóanyag mellett könnyen lehet, hogy a hagyományos rendszer egyszerűbb és gazdaságosabb. Más a helyzet, ha rendszeresen alakul ki sor a raktárnál, több műszak dolgozik, sok az ismétlődően fogyó termék, gyakori a készlethiány, vagy nehéz megmondani, melyik terület mennyi szerszámot használ.
Ilyenkor érdemes először nem automatát választani, hanem felmérni a jelenlegi folyamat költségét. Mennyi időt töltenek a dolgozók eszközfelvétellel? Hány kiadás történik naponta? Mekkora a raktári adminisztráció? Milyen gyakran fordul elő készlethiány? Mely termékek fogyása tér el feltűnően? Ha ezekre már vannak számok, az automatizálás megtérülése is sokkal reálisabban becsülhető.
07Először a veszteséget kell láthatóvá tenni
Az eszközadagoló automata önmagában nem teszi hatékonyabbá a gyártást. Akkor van értelme, ha egy konkrét problémát old meg: csökkenti a várakozást, javítja a hozzáférést, mérhetővé teszi a fogyást vagy egyszerűsíti a készletkezelést. Éppen ezért a beruházást érdemes a jelenlegi szerszámkiadási folyamat mérésével kezdeni.
Már napi néhány perc dolgozónként több tucat kieső munkaórává állhat össze havonta. Ha ehhez hozzávesszük a raktári adminisztrációt, a készlethiányt és az ellenőrizetlen fogyást, sok üzemben kiderülhet, hogy a szerszámraktár jóval többe kerül, mint amennyi a könyvelésben közvetlenül látszik.
Ha szeretné felmérni, hogy saját üzemében milyen eszközkiadási rendszer lenne célszerű, az Atlanti-Szerszám munkatársai a jelenlegi felhasználás és raktári folyamat alapján tudnak segíteni a megfelelő megoldás kiválasztásában.
Kulcspontok
- Napi 8 perc/fő szerszámfelvétel 20 főnél már több mint 53 kieső munkaóra havonta.
- A legnagyobb rejtett költség sokszor nem a várakozás, hanem a követhetetlen fogyás.
- Az automata kiadás igazi értéke a digitális nyomon követhetőség és a szabályozott hozzáférés.
- Automatizálás előtt mindig a jelenlegi folyamat tényleges költségét kell felmérni.
Kérdése van a témában?
Szaktanácsadóink segítenek a megfelelő megoldás kiválasztásában.
