Sok magyar fémipari kis- és középvállalkozás azért nem gondolkodik robotizációban, mert úgy véli, hogy az automatizálás csak nagy szériák esetén éri meg. Pedig a szakmunkáshiány, a növekvő bérköltségek és az ismétlődő kézi műveletek miatt kisebb gyártási volumen mellett is érdemes megvizsgálni a lehetőségeket.
De mennyibe kerül valójában a kézi munkavégzés? Milyen költségekkel jár egy robotizációs beruházás? És mennyi idő alatt térülhet meg egy kollaboratív robot a fémipari gyártásban?
Mennyibe kerül évente egy szakmunkás foglalkoztatása?
A robotizáció megtérülésének kiszámításakor érdemes a jelenlegi gyártási folyamat költségeiből kiindulni. Egy szakmunkás foglalkoztatásának költsége ugyanis nem azonos a dolgozó nettó fizetésével.
A munkáltatónak figyelembe kell vennie a bruttó bért, a munkáltatói közterheket, az esetleges juttatásokat, a túlórát, a helyettesítés költségeit és a betanításhoz kapcsolódó ráfordításokat is.
Vegyünk egy szemléltető példát!
Ha egy szakmunkás nettó 500 000 Ft-ot keres havonta, az éves nettó jövedelme 6 millió Ft. A tényleges munkáltatói költség ennél magasabb, de a pontos összeg az adózási körülményektől és a foglalkoztatás feltételeitől függ.
Az alábbi számításban évi 10 millió Ft-os teljes munkáltatói költséggel számolunk. Ez egy feltételezett példa, amelyet minden vállalkozásnak a saját béradatai alapján kell ellenőriznie.
| Időtáv | Egy szakmunkás feltételezett munkáltatói költsége |
|---|---|
| 1 év | 10 000 000 Ft |
| 3 év | 30 000 000 Ft |
| 5 év | 50 000 000 Ft |
A táblázat változatlan éves költséggel számol, és nem tartalmaz külön béremelkedést vagy rendkívüli munkaerőköltséget.
Ezek az összegek jól szemléltetik, miért érdemes a munkaerő költségét többéves időtávon is megvizsgálni. Ha egy robotizációs rendszer jelentős mennyiségű ismétlődő munkát vesz át, annak gazdasági előnye nemcsak a napi termelésben, hanem hosszabb távon is jelentkezhet.
Mennyibe kerül egy robotizációs beruházás?
Tegyük fel, hogy egy robotizációs csomag ára 70 000 euró. A szemléltetéshez 380 Ft/eurós árfolyammal számolva ez 26,6 millió Ft-nak felel meg.
Fontos azonban, hogy a robot ára nem minden esetben azonos a teljes beruházási költséggel.
A konkrét konfigurációtól függően további tételek merülhetnek fel:
- robotkar és vezérlő;
- csiszoló- vagy hegesztőtechnológia;
- megfogók, szerszámok és befogók;
- biztonsági berendezések és munkacella;
- integráció, programozás és telepítés;
- betanítás és üzembe helyezés.
A megtérülés számításakor ezért mindig a teljes, üzembe helyezéshez szükséges beruházási költséggel érdemes kalkulálni.
Mennyi idő alatt térülhet meg egy robot?
A robotizáció megtérülési idejét a teljes beruházási költség és az automatizálással elérhető éves nettó pénzügyi előny alapján lehet megbecsülni.
Egyszerű megtérülési képlet:
Megtérülési idő = teljes beruházási költség / éves nettó megtakarítás
Az éves nettó megtakarítás meghatározásakor figyelembe kell venni az elérhető munkaerőköltség-megtakarítást, az egyéb igazolható pénzügyi előnyöket, valamint a robot üzemeltetési és karbantartási költségeit.
Nézzünk három szemléltető forgatókönyvet 26,6 millió Ft-os teljes beruházási költséggel!
| Éves nettó megtakarítás | Egyszerű megtérülési idő |
|---|---|
| 5 millió Ft | 5,32 év |
| 8 millió Ft | 3,33 év |
| 10 millió Ft | 2,66 év |
A táblázat azt mutatja, hogy ugyanaz a robotizációs beruházás egészen eltérő idő alatt térülhet meg attól függően, mekkora éves nettó pénzügyi előnyt eredményez.
A néhány éves megtérülés megfelelő alkalmazás esetén reális lehet, de nem garantálható minden projektben. A számítást a tényleges beruházási ajánlatra, a termelési adatokra és az üzemeltetési költségekre kell alapozni.
Kiválthat egy robot egy szakmunkást?
A robotizáció gazdasági előnye jelentős lehet, de fontos különbséget tenni a teljes munkakör kiváltása és egyes munkafolyamatok automatizálása között.
Egy robot átveheti például a hegesztési varratok csiszolását, a sorjátlanítást vagy más ismétlődő műveleteket. A munkadarab előkészítése, betöltése, a minőségellenőrzés és a folyamat felügyelete azonban továbbra is igényelhet emberi közreműködést.
Egy jól kialakított robotcella esetén előfordulhat, hogy egy operátor több automatizált folyamatot felügyel, vagy a felszabaduló szakmunkaidő magasabb hozzáadott értékű feladatokra fordítható.
A pénzügyi megtakarítás attól függ, hogy a robotizáció ténylegesen lehetővé teszi-e például:
- egy új munkatárs felvételének elkerülését;
- a túlórák csökkentését;
- a meglévő munkaerő hatékonyabb felhasználását;
- a termelési kapacitás növelését;
- a gyártási folyamat kiszámíthatóbbá tételét.
Ha a robot csak felszabadítja a dolgozó munkaidejének egy részét, de a foglalkoztatási költség változatlan marad, akkor a közvetlen bérköltség-megtakarítás nem feltétlenül jelenik meg azonnal. A felszabaduló kapacitás ettől még értékes lehet, ha más termelő tevékenységben hasznosítható.
Miért lehet gazdaságos a robotizáció akár 50 darabos sorozatoknál is?
A kis szériás gyártás nem zárja ki a robotizációt. A döntő kérdés az, hogy mennyire ismétlődő a megmunkálás, milyen gyorsan állítható át a rendszer, és a robot többféle munkadarab esetén is használható-e.
Egy 50 darabos sorozat is tartalmazhat olyan hegesztési vagy csiszolási műveleteket, amelyek minden darabnál hasonló módon ismétlődnek. Ha a programozás és a befogás megfelelően megoldható, a robot ezeknél a feladatoknál is javíthatja a folyamat ismételhetőségét.
A kollaboratív robotok rugalmasan programozhatók, és megfelelő technológiai kiegészítőkkel különböző megmunkálási feladatokhoz is alkalmazhatók.
A gazdaságosság vizsgálatakor azonban a programozási időt, a szerszámcserét, a befogók költségét és a sorozatok közötti átállást is figyelembe kell venni.
Különösen ígéretes lehet a robotizáció, ha:
- többféle munkadarabon hasonló műveleteket kell végezni;
- a kézi csiszolás vagy hegesztés jelentős szakmunkaidőt igényel;
- a feladat rendszeresen visszatér;
- a robot több munkafolyamatban is használható;
- a vállalat nehezen talál megfelelő szakembereket;
- a termelési igény indokolja a robot magasabb kihasználtságát.
Hogyan növelhető a robotizáció megtérülése?
A robot kihasználtsága meghatározó tényező a beruházás gazdaságosságában. Egy olyan rendszer, amely naponta csak rövid ideig dolgozik, általában más megtérülést eredményez, mint egy több műszakban, több feladatra alkalmazott robotcella.
A kihasználtság javítható például az alábbi megoldásokkal:
Több művelet automatizálása: a robot ugyanazon gyártási folyamatban több egymást követő feladatot is elvégezhet.
Automatikus szerszámcsere: a megfelelő rendszerrel a robot különböző szerszámok között válthat kézi beavatkozás nélkül.
Többféle munkadarab kezelése: a megfelelően megtervezett befogás és programozás lehetővé teheti, hogy a robot különböző termékek gyártásában is részt vegyen.
Átállási idők csökkentése: a jól szervezett munkafolyamat és a megfelelő programozás mérsékelheti a termékváltások időigényét.
A magasabb kihasználtság azonban csak akkor javítja érdemben a megtérülést, ha a robot tényleges termelési igényt szolgál ki, és az elvégzett munka gazdasági értéket teremt.
Milyen adatokat érdemes összegyűjteni a megtérülés kiszámításához?
A pontosabb becsléshez nem szükséges rögtön az egész gyár robotizációját megtervezni. Érdemes először egy konkrét hegesztési, csiszolási vagy sorjátlanítási feladatot kiválasztani.
A következő adatokra lesz szükség:
- Évente hány munkadarabot kell megmunkálni?
- Mennyi kézi munkaidőt igényel jelenleg egy darab?
- Hány műszakban történik a gyártás?
- Mennyi a feladatot végző dolgozó teljes munkáltatói költsége?
- Milyen feladatokat vesz át a robot, és mennyi operátori munka marad?
- Mekkora a teljes beruházási költség?
- Mennyibe kerül évente a robot üzemeltetése és karbantartása?
- Mekkora éves költségcsökkenés vagy többletkapacitás érhető el?
Ezek alapján már összehasonlítható a jelenlegi gyártási folyamat és a tervezett robotizált megoldás. A számításban érdemes több forgatókönyvet is vizsgálni, például egy- és többműszakos működés esetén.
Megéri robotizálni a fémipari kis- és középvállalkozásoknak?
A robotizáció nem minden alkalmazásnál térül meg, de a kis szériás gyártás önmagában nem kizáró ok. A beruházás akkor lehet gazdaságos, ha a robot megfelelő mennyiségű ismétlődő munkát vesz át, jól kihasználható, és a vele elérhető pénzügyi előny indokolja a teljes beruházási költséget.
A döntéshez nem elegendő a robot vételárát összehasonlítani egy szakmunkás bérével. A jelenlegi folyamat teljes költségét, a felszabaduló munkaidőt, az üzemeltetést és a várható kapacitásnyereséget együttesen kell vizsgálni.
Számoljuk ki együtt a robotizáció megtérülését!
Az Atlanti-Szerszám Kft. robotizált csiszolási és hegesztési megoldásokkal segíti a fémipari vállalatokat a megfelelő automatizálási lehetőségek felmérésében.
Írja meg nekünk, milyen hegesztési, csiszolási vagy sorjátlanítási feladatot szeretne automatizálni! Ha megadja a gyártott darabszámot, a jelenlegi műveleti időt és a feladat legfontosabb körülményeit, szakértő kollégáinkkal megvizsgálhatja a robotizáció lehetőségeit és a várható megtérülést.
Ne csak azt számolja ki, mennyibe kerül egy robot. Azt is vizsgálja meg, mennyibe kerül a jelenlegi munkafolyamat fenntartása, és milyen gazdasági előnyt teremthet az automatizálás az Ön vállalkozása számára.
Kérdése van a témában?
Szaktanácsadóink segítenek a megfelelő megoldás kiválasztásában.
